Pszichés betegségek

Depresszió

A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó pszichiátriai betegség, amely hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, mindennapi és szabadidős tevékenységeinket, munkahelyi teljesítményünket.
Hazánkban a felnőtt lakosság több mint 20%-a, – minden 5. ember – élete folyamán átél legalább egy depressziós epizódot és minden adott hónapban a felnőtt lakosság több mint 3%-a major depresszióban szenved.

Tünetei három csoportra oszthatók:

1. Hangulati tünetek:

1. – Tartós levert hangulat
2. – Az érdekelődés és örömszerzés elvesztése, vagy jelentős csökkenése
3. – Értéktelenség érzése

2. Pszichológiai, lelki tünetek:

1. – Önvád, bűntudat
2. – Koncentráció- és memóriazavarok, gondolkodás lelassulása, döntésképtelenség
3. – Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok

3. Fizikai, testi tünetek:

1. – A mozgás nagyfokú lelassulása vagy fokozott mozgáskésztetés
2. – Fáradékonyság, erőtlenség
3. – Az étvágy, a testsúly vagy mindkettő jelenetős csökkenése, ritkábban növekedése
4. – Alvászavar, gyakrabban álmatlanság, ritkábban aluszékonyság formájában

A depresszió az esetek döntő többségében gyógyítható. A depresszió felismerésében sokat segíthet, ha a fenti tünetekre mind magunkon, mind szeretteinkre odafigyelünk. Depresszió gyanúja esetén mindig forduljuk orvoshoz, mert a diagnózis felállításhoz mindenképpen orvosi szakvélemény szükséges. A szakirodalom megkülönböztet férfi és női depressziót is.
A kevesebb tünettel járó, de lényegesen hosszabb ideje fennálló depresszióhoz hasonló tünetegyüttest disztímiának nevezzük, amely antidepresszívumokkal szintén igen eredményesen gyógyítható.

Pánikbetegség

A pánikbetegség a szorongásos kórképek egyik fajtája és egyben az egyik leggyakrabban előforduló mentális zavar. Egyes felmérések szerint az emberek 15 %-a életében egyszer átesik pánikrohamon, míg kb. 1 % tartósan szenved a betegségben is. A roham rendkívül kellemetlen, hiszen a legváratlanabb szituációban „tör rá” a betegre egy erős félem.
A rosszullét során az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

1. – Heves szívdobogás érzése
2. – Izzadás
3. – Remegés vagy reszketés
4. – Fulladás, légszomj
5. – Gombócérzés a torokban
6. – Mellkasi fájdalom
7. – Hányinger, hasi panaszok
8. – Szédülés, ájulásérzés
9. – Derealizáció (a külvilág elidegenedésének érzése)
10. – Megőrüléstől való félelem
11. – Halálfélelem
12. – Zsibbadásszerű tünetek
13. – Hidegrázás, kipirulás

Különbséget kell tenni a pánikroham és pánikbetegség között. Az előbbi más betegségek, stimuláló szerek (pl. kávé) fogyasztása esetén is előfordulhat, míg pánikbetegségről akkor beszélünk, ha egy hónap során a roham legalább 4 alkalommal jelentkezik.
Mint minden szorongásos betegség, a pánikzavar is nők körében 2-4-szer gyakrabban fordul elő. Fontos, hogy a betegség kialakulásához hozzátartozik az anticipált (előrevetített) szorongás is, amely a rohamtól való félelmet jelenti és emiatt gyakran a beteg nem, mer kísérő nélkül közlekedni.
Másik gyakori, de nem kötelezően jelentkező jellemző tünet az agorafóbia, vagyis a nagy terektől való félelem. Az agorafóbia önmagában, pánikbetegség nélkül is jelentkezhet.

Generalizált szorongás

A generalizált szorongás genetikai (öröklött) alapon kialakuló fokozott stressz érzékenység. Az agyban, az információ- feldolgozásban résztvevő ún. ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin) cseréje megváltozik, ezért alakul ki a kisebb stresszhatásra is intenzív reakció.
Az emberek kb. 6%-a megél élete során hasonló tüneteket. Leginkább nőkre jellemző, a betegség általában 20-30 éves kor között indul. Kezdete nem köthető egy adott időponthoz, eseményhez, a panaszok lappangva, fokozatosan erősödnek. Sajnos a betegek ritkán ismerik fel, hogy az aggódásuk nem személyiségvonás, hanem betegség. Ha orvos fordulnak, általában a háziorvost keresik fel testi panaszok miatt.

Amennyiben nem megfelelően kezelik:

1. – Romlik a hétköznapok minősége, valamint a munkateljesítmény is
2. – Gyakori alkoholfogyasztással járó „öngyógyítás”
3. – Az állandóan emelkedett stresszhormon szint magas vérnyomáshoz vezet
4. – Később szív- és érrendszeri szövődmények is kialakulhatnak, amely növeli az infarktus, szívmegállás, stroke kockázatát

A betegség gyógyszeres kezeléssel és terápiával is jól kezelhető.