Foglalkozás-egészségügy: Még mindig kötelező, és a munkáltatók felelőssége nagyobb, mint valaha
Az elmúlt évben történt jogszabályváltozások kapcsán sok munkáltató tévesen azt a következtetést vonta le, hogy már nem kötelesek foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb: a törvényi kötelezettség továbbra is fennáll, és annak elmulasztása komoly jogi és anyagi kockázatokat jelent a cégek számára. A jogszabályi változások lényege és a leggyakoribb tévhitek A 2024. szeptember 1-jével hatályba lépett törvénymódosításokkal a munkáltatók kötelezettsége meghatározott szektorokban teljes mértékben megmaradt, míg máshol a felelősség indirektebbé vált. Az éves vizsgálatok hiánya esetén ugyanis a cégvezető jogi felelőssége fennáll minden olyan egészségkárosodásért vagy munkahelyi balesetért, amely a megfelelő szűrés hiányában következik be. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás pedig továbbra is kötelező minden munkavállaló számára (Munkavédelmi törvény 58. §). A munkáltató továbbra is felelős azért, hogy: . feladataik ellátására egészségileg alkalmas munkavállalókat foglalkoztasson (Mvt. 50. §); . nyomon kövesse alkalmazottai egészségi állapotát; . biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezetet; . megfeleljen a jogszabályoknak, ellenkező esetben jelentős pénzügyi és jogi következményekkel számolhat. Munkahelyi balesetek és jogi következmények A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának elemzése szerint 2020-24 között évente átlagosan18-20 ezer munkabaleset történt Magyarországon, ezek közül több száz esetben súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset is bekövetkezett. Csak 2024 első félévében a munkavédelmi bírságok összege 72 millió forintra rúgott, de ez eltörpül a munkavállalók által sikeresen megnyert kártérítési perek során kifizetett összegek mellett, amelyek tízmilliós nagyságrendűek is lehetnek. A balesetek többsége az 50-249 fős cégeket érintette, de a 10-49 fős cégek is veszélyeztetettek, és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak baleseti aránya is folyamatosan nő. Kiemelt példák a lehetséges felelősségre vonásra: . Egy gépkocsivezető munka közben szívinfarktust kap és balesetet okoz. Ha a vállalat nem gondoskodott a rendszeres orvosi vizsgálatról, az ügyvezető büntetőjogi felelőssége is felmerülhet. . Egy elbocsátott munkavállaló munkahelyi egészségkárosodásra hivatkozva kártérítési pert indít. Ha a foglalkozás-egészségügyi dokumentáció hiányos, a cég nehezen tudja bizonyítani, hogy mindent megtett az egészségvédelem érdekében. Miért érdemes megtartani az üzemorvosi szolgáltatást minden foglalkozási körre? A képernyő előtti munkavégzés napjainkban szinte minden dolgozót érint, különösen az adminisztratív szektorban. Az ilyen típusú munkavégzés fokozott pszichés és fizikai megterheléssel jár, amely növeli az egészségügyi kockázatokat, például a látásromlást, a mozgásszervi betegségeket vagy a szív- és érrendszeri problémákat. Az ülőmunka mellett a fizikai aktivitás hiánya, az ülő testhelyzet miatti elhízás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, illetve ismételten a magasvérnyomás betegség és a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint az alsó végtagok visszér betegsége, a mélyvénás trombózis, a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata fokozódik jelentősen (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok). Az éves szűrések révén ezek jelentős része megelőzhető, és a munkáltató is biztos lehet abban, hogy dolgozói megfelelő egészségi állapotban vannak a feladataik elvégzéséhez. HR stratégia: Egészségügyi juttatások mint versenyelőny Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy míg egyes cégek kihasználják a jog adta lehetőségeket, a vállalatok nagy többsége nem szünteti meg a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat – sőt, egyre inkább azon gondolkodnak, hogyan bővíthetik az egészségügyi juttatások körét. A kiegészítő szűrővizsgálatok, preventív programok és egyéb egészségmegőrző juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és a munkáltatói márka erősítésében. Az adómentesen nyújtható foglalkozás-egészségügyi ellátás a dolgozók éves bérének csupán 0,5-1 ezrelékébe kerül, mégis sokak számára ez az egyetlen egészségügyi vizsgálat, amelyhez egy évben hozzájutnak, ami a hazai egészségügy jelenlegi helyzetében fontos szolgáltatás és egyben juttatás. Dr. Lackó Richárd foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint: mindamellett, hogy a jogszabályok előírják az alapszolgáltatások biztosítását, az is fontos, hogy azok a vállalatok, amelyek ezt teljesítik, nemcsak a jogi és anyagi biztonságot erősítik, hanem felelős munkáltatóként is példát mutatnak a társadalom számára. Léteznek már olyan korszerű diagnosztikai eszközök is, amelyekkel a munkahelyek által jelentős mértékben generált oxidatív stressz és egyben az antioxidáns kapacitás mértéke vagy akár a szívstressz is feltárható. A stressz áll szinte minden krónikus betegség mögött, így olyan kockázati tényező, amelyet egy vállalat és dolgozó sem hagyhat figyelmen kívül. A rohamosan növekvő magas vérnyomás betegség és az inzulinrezisztencia is már a lakosság 20-30%-át érintheti. Ezen kockázati tényezők szűrésének manapság elsődlegesnek kellene lenni, mert ezek a betegségek megelőzhetőek és visszafordíthatóak, és gyógyításuk révén elkerülhető számos további kóros állapot. A megfelelő vizsgálatok extra korai vagy éppen last minute jelzést adhatnak a munkavállalóknak arról, hogy ideje életmódot váltaniuk. Ezen betegségek orvosi-terápiája már az egyre népszerűbbé váló egészség coach támogatással is kiegészíthető. Az egészség coachok abban segítenek, hogy a munkavállaló életmód programja sikeres legyen, és olyan új rutinjaik alakuljanak ki, amelyekkel önmaguk is kezelni tudják már az egészségügyi problémáikat orvosi felügyelet mellett. Karvalics Attila, az A-Lab Medical és a Dolomit-Med tulajdonosa szerint a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk, hogy holisztikus és eredmény-orientált programokat indítsanak, amelyekkel valódi egészségfejlesztés érhető el. Tapasztalatai szerint a cégek nagy része nem a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok megszüntetésén gondolkodik, hanem azon, hogy milyen további egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsanak munkavállalóik számára.
Összegzés A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás fenntartása nem csupán törvényi kötelezettség, hanem a munkáltató, a munkavállaló és a hazai egészségügy közös érdeke is. A rendszeres vizsgálatok nemcsak a dolgozók egészségét hanem a cégeket is védik. A munkaerőpiaci versenyben egy jól megtervezett egészségmegőrzést támogató juttatási csomag szorosabb érzelmi és racionális köteléket is eredményez munkavállaló és munkáltató között.
június 27-től fontos változás lépett életbe az élelmiszeriparban dolgozók kötelező orvosi vizsgálataival kapcsolatban.
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása értelmében a közfogyasztásra szánt élelmiszer (étel, ital) előállításával és forgalmazásával – kivéve a csomagolt élelmiszerek és nyers zöldség-, gyümölcsfélék szállítását, tárolását – foglalkozó, valamint az ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző munkavállalók számára már nem kötelező a tüdőszűrés. Ez a változás a 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet részeként lépett hatályba, és célja, hogy csökkentse a munkáltatók adminisztratív és pénzügyi terheit, miközben a vizsgálati kötelezettségeket az aktuális egészségügyi kockázatokhoz igazítja. Már nem kötelező a tüdőszűrés az élelmiszeripari dolgozóknak – de van, ami marad A módosítás nyomán számos élelmiszeripari munkavállaló számára megszűnik a kötelező tüdőszűrés, ugyanakkor más egészségügyi alkalmassági vizsgálatok továbbra is előírtak. Követelmény Kötelezettség Megjegyzés Egészségügyi kiskönyv Igen Továbbra is szükséges, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állítja ki és vezeti. Bőrgyógyászati vizsgálat Igen Kötelező, dokumentálni kell a kiskönyvben. Tüdőszűrés Nem Kizárólag bizonyos, kiemelt munkakörökben marad kötelező (lásd jogszabályban).
Kiemelt munkakörök, ahol a tüdőszűrés továbbra is kötelező Bár a legtöbb élelmiszeripari munkakörből kikerült a kötelező tüdőszűrés, bizonyos területeken továbbra is előírás maradt, például: . Egészségügyi intézmények csecsemő- és gyermekellátással kapcsolatos munkakörei . Hajléktalanellátásban dolgozók . Utcai szociális munkások, közösségi szállások dolgozói . Tüdőgyógyászati szakellátás dolgozói . Mikrobiológiai laborok egészségügyi dolgozói . Külföldről érkező tanulók/munkavállalók (egyes országokból) . Tej fejésével, kezelésével, feldolgozásával foglalkozó munkavállalók állattartó gazdaságokban 18 év alattiaknál fontos korlátozás A rendelet kimondja, hogy 18 év alatti munkavállalóknál évenkénti monitorozó röntgenvizsgálat nem végezhető. Ez különösen fontos a fiatal munkavállalók egészségvédelme szempontjából. Mi maradt még érvényben? A bakteriológiai és nemi betegségeket kizáró vizsgálatok (például lues szerológia) csak panasz vagy tünet esetén szükségesek. Az egészségügyi alkalmasság igazolásának alapja továbbra is a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, amely a munkaköri sajátosságokat figyelembe véve dönt a munkavállaló alkalmasságáról. Kockázatértékelés és higiéniai előírások: mi marad kötelező? Bár a tüdőszűrés megszűnt a legtöbb élelmiszeripari munkakörben, a jogszabály továbbra is előírja több fontos munkavédelmi és higiéniai dokumentum meglétét. Ilyen például: . Munkahelyi kockázatértékelés . Kémiai kockázatértékelés . Orvosi vizsgálatok rendje . Egyéni védőeszköz juttatási rend Fontos: ezek a dokumentumok a jelenlegi jogszabályok szerint 5 évig érvényesek. Ha azonban a technológia, a munkakörnyezet vagy a tevékenység megváltozik, a dokumentumokat azonnal frissíteni kell. Hiányuk vagy lejáratuk esetén a hatóság bírságot szabhat ki, ezért célszerű időben elkészíteni és naprakészen tartani őket. Hivatalos jogszabály és források Az aktuális jogszabály teljes szövege elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban. Forrás: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet – Wolters Kluwer (Minden jogfenntartva).
Munkahelyi kockázatértékelés
Amunkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockézatértékelés végrehajtásához.
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról.
21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről