Általános kímélő étrend (ÁK)

Általános kímélő étrend (ÁK)

Ha a beteg állapota nem tesz szükségessé különösebb étrendi megszorításokat, előírásokat, de a szervezet mégis bizonyos kíméletre szorul, akkor – elsősorban megelőző jelleggel – általános kímélő étrendet célszerű fogyasztania.
Az étrend alapelve a könnyen emészthető, kifogástalan, ép, egészséges nyersanyagok felhasználása, és az emésztést elősegítő konyhatechnológia alkalmazása. Ezek a szempontok természetesen alapját képezik valamennyi emésztőrendszeri megbetegedés (gyomorfekély, epebetegségek, bélbetegségek) diétás ételkészítési eljárásainak is. Az általános kímélő étrendet azonban nemcsak emésztőrendszeri megbetegedések esetén alkalmazzák; hasznos lehet más betegségeknél vagy bizonyos állapotoknál is. Igy például különféle műtétek előtt és után, kórházi kivizsgálások alkalmával, fertőző betegségeknél, de terhes nők és idősebb emberek számára is kedvező lehet, akiknél nem árt a durvább ingerek kiiktatása az emésztés folyamatából.
Az étrend jellemző vonásai:
•    csak ép, hibátlan nyersanyag használható;
•    kerüljük a durva rostozatú, magas illóolaj-tartalmú, nehezen emészthető élelmiszereket (pl. száraz hüvelyesek, füstölt áruk, zsíros húsok, durva rostot, illóolajat tartalmazó főzelékek, olajos magvak, aprómagvas gyümölcsök);
•    a zsíradékok közül a könnyebben emészthető növényi zsíradékokat részesítsük előnyben (pl. napraforgóolaj, margarin);
•    csökkentsük az ételek durvarost-tartalmát, a nyersanyagok feldolgozása során távolítsuk el hámozással, áttöréssel, szűréssel stb. a héjrészeket, az aprómagvakat és a zöldségfélék fás részeit;
•    lazító eljárásokkal (habbáverés, áttörés, kiverés, darálás stb.) és anyagokkal (pl. tejben áztatott zsemle, rizs, tojáshab) tegyük omlóssá, lazává, könnyebben emészthetővé az ételeket;
•    fűszerezzük változatosan, de ne használjunk erős, csípős fűszereket (pl. fekete, fehér bors, csípős fűszerpaprika, torma, mustár), és mértékkel alkalmazzuk még az enyhéket is;
•    az ételkészítés során kerüljük a zsírok hevítését (pl. a bő zsírban sütést), a túlhevített zsiradék és a benne keletkezett pörzsanyag elfogyasztását vagy további felhasználását;
•    a főzési technológiák közül elsősorban a rostokat legtökéletesebben fellazító, a vitamin- és ásványianyag-tartalmat legjobban megőrző gőzben főzést alkalmazzuk;
•    sütéskor az ételeket ne szárítsuk ki, és erős pörzsanyagot semmilyen művelet során ne képezzünk (pl. rántáskészítés, húsok elősütése);
•    a kelesztett tésztákat – így a kenyeret és a péksüteményt is – csak kihűlve, „másnaposan”, enyhén szikkadtan fogyasszuk.
Az étrend tápanyag-összetételére, az étkezések ritmusára, módjára ez esetben is ugyanazok a szempontok vonatkoznak, mint az egészségmegőrző étrendre.

Bencsik Klára – Gaálné Labáth Katalin: Szakácskönyv az egészségért.