Lyme-kór

Lyme-kór

Rövid leírás

Kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely először bőrtüneteket, majd gyakran idegrendszeri elváltozásokat okoz, később, kezeletlen esetekben pedig ízületi és izomfájdalmakkal jár.

Előfordulás és okok

Az elsőként Amerikában leírt Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirál formájú mikroorganizmus, baktérium) okozta tünetegyüttes, amit az erdős területeken élő kullancs csípése terjeszt. Nevét egy amerikai kisvárosról kapta, ahol arthritis- (ízületi-gyulladás-) járványt észleltek. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe. Magyarországon évente kb. 10000 friss fertőzés fordulhat elő. Különösen sok beteget észleltek a Budai-hegységben, a Balaton-felvidéken és a nyugat-magyarországi területeken elszenvedett csípések után.
A fertőzést kizárólag az Ixodes családba tartozó kullancsok terjesztik, szexuális úton, vagy vérátömlesztéssel nem vihető át másik emberre. A fertőzés okozta tünetek néha spontán gyógyulnak, a szervezetnek sikerül legyőznie a kórokozót. Valószínűbb azonban, hogy a betegség kezelés nélkül kifejlődne. Az egyre súlyosbodó tüneteket okozó kórt csak idejében megkezdett antibiotikumos kezeléssel lehet megállítani és gyógyítani.

Tünetek és diagnózis

A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír (Lyme-folt, erythema migrans vagy vándorló bőrpír). Lappangási ideje egy naptól 3 hónapig terjed, leggyakrabban egy hét. Többnyire alig viszket, nem fájdalmas. Előfordul, hogy csak egy családtag, munkatárs vagy szomszéd kérdezi meg, hogy mi az a folt a háton, lábon. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb elmúlik magától is. A folt megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Nevével ellentétben nem vándorol, inkább a széli részein növekszik. Többnyire ovális alakú, a térdhajlatban, nyakon, hónaljban, lágyékhajlatban kezdetben csíkszerű. A folt szinte mindig a csípés helyén alakul ki, de előfordul többszörös elváltozás. Ilyenkor a többnyire 2-5 cm-es, jellegtelen, de azért ovális foltok jelennek meg. Számuk akár 50 is lehet. Előfordul, hogy ilyenkor is nagyméretű (10-20 cm-es) foltok keletkeznek, de ezek száma 10 alatt marad. A többszörös Lyme-folt úgy keletkezik, hogy a kórokozó a vérárammal szóródik, majd a bőrben több gócban indul szaporodásnak. A Lyme spirochaeta nem szereti a magasabb testhőmérsékletet, ezért a hűvösebb bőrben gyorsabban szaporodik.
A folt megjelenése eldönti a diagnózist. Tapasztalt szakember számára felismerése általában nem okoz gondot. Tévedésként leggyakrabban a macskák által terjesztett gombás bőrgyulladást gondolják a Lyme-kór tünetének. Ez utóbbi mindig hámlik, a szélén dudoros felszínű, és nem gyógyul antibiotikumok hatására. Néhány ismeretlen eredetű, de gyakori bőrtünet is összetéveszthető a betegséggel. Ezekre is jellemző azonban, hogy nem múlnak el az antibiotikus kezelés ellenére sem. A folt a Lyme-kór leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg minden esetben, és ha megjelenik, akkor sem mindig figyelemfelkeltő, mert lehet egészen halvány is. Szintén a borrelia fertőzéshez köthető bőrelváltozás a fülcimpa lilásvörös, fájdalmatlan duzzanata, mely különösen gyermekkorban fordul elő. Kezelés nélkül hónapokig látható. Időskorú nőknél jelentkezik a leggyakrabban az évekig, évtizedekig tartó lassú bőrsorvadással járó folyamat, melyet ugyancsak ez a baktérium vált ki. Többnyire a kéz, a könyök, a lábfej, a térd feletti bőrterületek lilás elszíneződése, kisfokú duzzanata az első tünet. Fájdalom ilyenkor még általában nincs. A folyamat előrehaladtával azonban az érintett bőrterület alatti idegek, csontok, ízületek is megbetegszenek, és ez már többnyire csillapíthatatlan fájdalommal jár. A sorvadt bőr alatti erek áttűnnek, a bőr sérülékennyé válik. Ilyenkor a folyamat már nem gyógyul magától, viszont újabb tünetek jelentkezhetnek. Ritkán szívizomgyulladás következtében szívritmuszavar is felléphet, ami életveszélyes lehet.
A Lyme-kór gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat is, előfordulhat agyvelő- és agyhártyagyulladás is. Ellentétben a vírusos formákkal, ezek alig járnak klinikai tünetekkel. Fejfájás, rossz közérzet itt is előfordul, de eszméletzavar sohasem. Az idegrendszeri folyamatok között inkább a lassú elbutulás, a kóros feledékenység jellemző. Gyakran okoz arcidegbénulást. A beteg arra ébred, hogy arca elferdül, nyálcsorgást észlel. Bár a tünet ijesztő, a gyógyulás még kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben is többnyire teljes. Viszonylag gyakori a szemmozgató idegek károsodása. Kialakulhatnak egyéb ideggyulladások is, melyek végtagzsibbadásokat vagy éppen izomgyengeséget okozhatnak.
Ízületi és izomfájdalom gyakori kísérője a fertőzésnek. Bármilyen ízület gyulladása kialakulhat, de rendszerint egyszerre csak 1-2 ízület érintett, leggyakrabban a térd betegszik meg. A jelentős fokú ízületi duzzanat mellett viszonylag csekély fájdalom a jellemző. A betegség hullámzó, tünetmentes és panaszos időszakok váltják egymást. A klinikai tünetek változatosak, az igazolás csak laboratóriumi eljárásokkal oldható meg.

Kezelés

Négy antibiotikumcsalád használható a fertőzés gyógyítására. Ezek a penicillinek (leggyakrabban amoxicillin), a tetracyclinek (közülük kizárólag a doxycyclin), a cephalosporinok (csak néhány vegyület használható) és – amennyiben az előzőekre allergiás reakció mutatkozik, a makrolidok (leghatékonyabb az azithromycin, ugyanakkor a család néhány tagja klinikailag hatástalan). Nincs olyan készítmény, amit ne próbáltak volna ki a Lyme-betegség kezelésére, de tudományos bizonyíték csak az előbb felsorolt szerek adását támasztja alá. A jól megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig adott antibiotikumokkal a fertőzés tökéletesen gyógyítható. Ennek ellenére, – többnyire a rosszul kezelt és kontrollált fertőzések után – hetek-hónapok múlva furcsa panaszok alakulhatnak ki. Ezek fáradékonyságból, izom- és ízületi fájdalmakból állnak. Ezek a panaszok antibiotikumokkal már nem befolyásolhatók.
Amennyiben az édesanya Lyme-kóros, a magzat is megfertőződhet. Éppen ezért a kismamák ellátása specialista feladata. Megfelelő kezelés esetén a magzat nincs veszélyben. Kezeletlen esetekben azonban magzati elhalás, halvaszülés, koraszülés is előfordul. Különösen akkor tekinthető a magzat veszélyeztetettnek, ha a terhesség alatt fertőződik az édesanya. Amennyiben a fertőzés a terhességet megelőzően következik be, kicsi az esélye a magzati károsodásnak, még akkor is, ha az édesanya terhessége idején egyáltalán nem kap kezelést.

Megelőzés

A kullancscsípés elkerülhető a következő néhány jó tanács betartásával: Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken. Minél kevésbé fogadható meg ez a tanács (tájfutók, gombaszedők, erdei munkások esetében), annál nagyobb körültekintésre van szükség. Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá. Az amerikaiak még széles ragasztócsíkkal is leragasztják ezt a behatolási kaput. Ugyanis a kullancs lentről mászik fölfelé. Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz. Hasonló okból, a trikót is tűrjük be a nadrágunkba. A gyermekeket gyakrabban támadja meg a kullancs a fejükön és a nyakukon. Kislányok hosszú haját fonjuk be, tűzzük fel. Adjunk rájuk fehér vászonsapkát, ezen hamarabb észrevesszük az ott bóklászó kullancsot. A napsütésnek kitett, szabadon hagyott bőrfelületeket a kullancs kerüli. Kullancsriasztó szerek közül csak olyat vásároljunk, amire a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatol. Gyermekeket csak a szabadon hagyott bőrfelületen kezeljünk, és csak vékony rétegben alkalmazzuk. Nagyobb mennyiségben a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a B-vitamin szedésével megelőzhető lenne a kullancscsípés. Van, aki a fokhagymára, mások a fűszeres ételekre esküsznek. Nem zárható ki, hogy ezek némelyike valóban használ, de a bizonyíték egyelőre még várat magára. Természetesen minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. A kullancs eltávolításakor is fertőzhetjük magunkat, amikor összenyomjuk a kullancs testét. Így fordulhat elő, hogy 1-2 órával a kirándulás kezdete után már fertőzést kapunk.
A kullancs eltávolításával ne késlekedjünk, ne menjünk orvoshoz! Ne kenegessük, ne tekergessük, ne dörzsöljük, ne akarjuk megfojtani! A feji végéhez, tehát a bőrhöz közel fogjuk meg csipesszel az élősködőt úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a Lyme-baktérium.
A gyógyszertárakban kapható kullancskiszedő csipesz, ami megkönnyíti a helyes eltávolítást. Kapható egy magyar találmány, a kullancskiszedő kanál is. Ez azonban csak az egyébként könnyen eltávolítható kifejlett kullancsok kiszedésére alkalmas.
A statisztikák szerint átlagosan minden második (!) kullancscsípésünket vesszük csak észre. Sokan hiszik, hogy a kullancs csak akkor távozik, ha mi szedjük ki a bőrből. Pedig a kullancs csak táplálkozni jár az emberbe és más gerincesekbe, nem kívánja ott leélni az életét. Mivel évente csak egyszer vesz magához táplálékot, ez az étkezés elég soká tart, ezért szoktuk megtalálni őket. Léteznek tűszúrásnyi, csaknem átlátszó kullancsok, ezeket megszívott állapotukban is alig lehet észrevenni. Szerencsére ezek a fiatal alakok ritkábban fertőzöttek. A következő évben ezekből a piciny lárvákból gombostűfejnyi nimfák fejlődnek. Ezek is jól el tudnak bújni a hajlatokban, fülek mögött, hajas fejbőr határán. Felnőttekben leggyakrabban a térdhajlatban bújnak meg észrevétlenül. A Lyme-kór terjesztéséért felelős kifejlett közönséges kullancs (Ixodes ricinus) hímje 3 mm, nősténye jóllakott állapotban 1 cm is lehet.

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/lyme-kor/85