A szív- és érbetegek étrendje (SZ)

A szív- és érbetegek étrendje (SZ)

A szív- és érbetegségek diétás kezelésének alapja az egészségmegőrző (EM) étrend. Külön figyelmet kell azonban fordítani az elfogyasztott ételek, italok koleszterin-, szénhidrát-, alacsony nátrium-, magas kálium- és magnéziumtartalmára.
A koleszterinbevitel csökkentése alapvetően az állati eredetű zsírok, zsírforrások mennyiségének megszorítását jelenti. A vajat helyettesítsük margarinnal, a sertészsírt napraforgóolajjal. A magas koleszterintartalmú tojássárgája a legtöbb ételből minőségromlás nélkül kihagyható. Például a gyúrt tészták, a galuska, a palacsinta, sőt még a majonéz is készíthető csak tojásfehérjével. A receptekben erre vonatkozóan számos ötletet adunk. Abból a kevés egész tojásból, amit a beteg elfogyaszthat, inkább tojásétel készüljön. A belsőségek (máj, tüdő, velő stb.) bőséges koleszterintartalmuk miatt nem szerepelhetnek az étrendben, a húsok közül is a zsírszegény részeket válasszuk.
A szénhidrátok – különösen magas trigliceridszint esetén – szintén korlátozásra szorulnak, de ez elsősorban a cukorfogyasztás csökkentését vagy teljes elhagyását jelenti. Elhízás esetén a keményítőben gazdag élelmiszereket is mérsékeljük. A napi szénhidrátszükségletet diétás rostban gazdag zöldség-, főzelékfélékkel, gyümölcsökkel, teljes kiőrlésű gabonafélékkel és termékeikkel (zab-, búzakorpa, búzacsíra, Graham liszt, barna kenyér stb.) fedezzük.
A nátrium-(konyhasó-) fogyasztás csökkentését az orvossal történt megbeszélés alapján kell az ételkészítés során megvalósítani. Éppen ezért receptjeinkben a só felhasználására részletesen nem utalunk, hanem a kereskedelemben kapható „csökkentett nátriumtartalmú só”, az ún. „diétás” só használatát javasoljuk, de az orvos utasítása szerint, pontosan meghatározott mennyiségben konyhasó is használható. Javasoljuk, hogy ezt a kevés sót az ételkészítés befejezésekor, közvetlenül fogyasztás előtt tegyük az ételbe, íze így jobban érvényesül. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy számos étel só nélkül is elkészíthető, mert természetes alapíze és a különféle fűszerek így is kellemessé teszik.
Az engedélyezett sómennyiség mértékétől függően szerepeltetjük ételeinkben a sótartalmú tejtermékeket (pl. sajt, körözött, juhtúró), a húsipari termékeket, a tartósított zöldség- és főzelékféléket (pl. konzerv zöldbab, savanyú káposzta, ecetes uborka).
A kálium- és magnéziumhiányos táplálkozás kedvez a vér koleszterinszint emelkedésének és az érelmeszesedés kialakulásának. E két ásványi anyagban gazdag nyersanyagok – gyümölcsök, zöldségfélék, búzacsíra, hüvelyesek – bőséges és rendszeres fogyasztására tehát különösen nagy gondot kell fordítani.
Az étrend energiatartalmának a beteg tápláltsági állapotához kell igazodnia. A túlsúlyra – amely az érelmeszesedés veszélyét is magában hordozza – energiaszegény étrendet ír elő a kezelőorvos. Ilyenkor a fogyókúra (FK) változatban szereplő ételek fogyasztását javasoljuk, de magas vérkoleszterin-szint esetében a tojás mennyiségére figyelve.
gyümölcslevek kálium-, nátrium- és foszfortartalma jelentős lehet.

Bencsik Klára – Gaálné Labáth Katalin: Szakácskönyv az egészségért.